Shapeshifter

Idegesen szedtem a lábaimat és már-már rohanva mentem utána. Ő csak felhúzott orral lépdelt. 

- Várj már meg! - dobbantottam. Egy kicsit lassított és hátrafordulva ment tovább. 

- Mi a baj Raven? Elszoktál a tempómtól? - Vonogatta a szemöldökét ördögi vigyorral a képén. 

Csak megforgattam a szemem, mire folytatta.

- A Földön mindenki ilyen lassú, mint te? Ennyire hozzászoktál a pondró élethez?

- Loki, hagyd abba a szemétkedést. - Fújtattam. Egyre jobban kezdett idegesíteni, hogy a Földön töltött időszakkal volt elfoglalva. Tudtam, hogy nem tetszik neki. Sem az, hogy a Bosszúállók maguk közé fogadtak, sem pedig az ott töltött idő hossza. Az pedig pláne, hogy még kapcsolatom is volt ez idő alatt. 

- Igazad van drágám. Legközelebb én lépek le hónapokra és jövök vissza hősszerelmesként! A nyakadba borulok majd, aztán elveszlek nőül! - tárta szét karjait színpadiasan. 

- Nem én kértem, hogy a Földre száműzzenek!! - fakadtam ki teli torokból. - Az egészről te tehetsz!

- Igen édesem, minden az én hibám. - bólogatott. - Elüldöztelek. Miután megkértem a kezed, külön kérvényt nyújtottam be Odinnak, hogy tűntessen el. Ez teljesen logikus madárkám. 

- Ki volt az, aki a trónfosztásos terveit szövögette? Ki volt az, akinek nem volt elég, hogy valaki szereti? - szorult el a torkom dühömben és csalódottságomban, majd lehúnytam a szemem. 

- Gondolom így már jobb, igaz? - Ismerős hang csendült fel. Összeszorítottam az állkapcsom. Nem akartam látni, se hallani a hangját. 

- Ne csináld... - sziszegtem. 

- Ugyan már Raven! Érzem az erőt. Már értem miért kellettem neked, igen jó a seggem ebben a feszülős cuccban. - Felnéztem és épp hátra forgolódva nézegette a felvett alak hátsóját. 

- Változz vissza! - Dörrentem rá. 

- Drága Raven, nem lehet. Ez a sármos arc... - vigyorgott a képembe a megszokott Lokis, gonoszkodós mosollyal, ami jelenleg Steve Rogers arcán díszelgett. 

- Fejezd be... - kérleltem. 

- Hiányzik igaz? - Döntötte oldalra a fejét. 

- Éppen annyira, mint pár hónapja te hiányoztál. - Vallottam be őszintén, mire visszaváltotta az alakját és döbbent képpel komolyan a szemembe nézett. 

- Raven, akarod még az esküvőt?