Artemis büszkén, felszegett fejjel lépett a terembe. Nem törődött a háta mögött összesúgó alakokkal, számított rá, hogy ez fogja várni, amint kézbe vette Dumbledore levelét. Mindenki ítélkezik felette, a Roxfortos évei alatt sem volt másként. Sosem értette miért bélyegeznek meg valakit a családja miatt. Vegyük például Siriust, bármit tett örökké egy maradt a Black család tagjai közül.
A lány félre vonulva megállt a fal mellett, onnan vizsgálva társait. Annyira belemerült, fel sem tűnt neki, hogy egy vörös alak vágódott mellé, ugyanolyan pózt felvéve.
-Te biztos a Snape lány vagy. - nyújtotta felé kezét a magas férfi.
Artemis felemelte a tekintetét és magával ragadták az acélos szemek. A haja hosszabb volt az átlagnál, arcát pár sebhely díszítette, de a mosolya meleg és barátságos volt. Valami, amiben a lánynak nem sűrűn volt része.
-Te pedig biztos egy Weasley! - vágott vissza a "kedves" megszólításra. A mosolya még szélesebb lett.
-William vagyok, de mindenki Billnek hív.
-Artemis. - biccentett felé.
-Látom nem ismersz senkit, ha gondolod én leszek a párod!
Elkerekedtek a lány szemei.
-Úgy értem a gyakorlati órákon. - mentegetőzött Bill és a füle tövéig elpirult. Artemis végig nézett a csoporton.
-Szívesen leszek a párod William Weasley.
Azzal megindult elfoglalni a helyét a sorban, nem látta, hogy Bill arcát őszinte izgatottság és boldogság öntötte el.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése