A telefonom után kapva nyomtam meg a zöld gombot:
-Szia.
-Na végre, azt hittem már valami bajod esett!
-Mit érdekel az téged?
-Mivel a barátom vagy, igenis érdekel.
-Nem vagyunk barátok, sosem voltunk azok.
-Ne mondd ezt.
-Dehogynem!
-Ne próbálj meg eltaszítani Lexy, te is tudod, hogy nem teheted meg. Az összes barátod halott. A maradékokat próbáld legalább megtartani.
-Te pedig tudod nagyon jól, hogy sosem barátként tekintettem rád, szóval ne játszd a mártírt.
-Inkább azt mondd meg, hogy sikerült meglógnod a fészekből?
-Ügyesen. Varázslattal.
-Ne vicceld el, igenis komoly dolgokról beszélünk.
-Én is komolyan mondtam, hogy varázslattal.
-Melyik boszorkánnyal szűrted össze a levet?
-Hagyjuk Sammy a bájcsevejt, semmi közöd hozzá, nekem pedig lassan mennem kell.
-Így lerázol....?
-Pont úgy, mint te mindig. Szia.
Meg se vártam amíg elköszön, csak kinyomtam a telefont és hagytam főni a saját levében.Lucifer mindentudó mosollyal karolta át a vállam és annyit suttogott:
-Helyesen cselekedtél. Na, menjünk és mentsük meg a világot.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése