Mivel a pultozás mellett döntöttél az utóbbi időben, így már az is az igazi munkádnak minősül. Csak szólok.
Kinyitottam a kocsmát. Clary rám bízta a helyet, hiszen a nyári szünetben nem sok fizetést kaptunk az iskolától, így kellett a pénz. Oké, hogy Wade elég jól keresett a zsoldos pénzéből, de mivel embereket kelljen érte ölnie, nem szívesen fogadtam el tőle egy pennyt se. Így beugrottam heti három napot a Valhallába.
Már a reggeli kávésokon túl, épp mosogattam a poharakat, csészéket és bögréket. A melegvíz még nem működött az átmeneti zárás miatt, ami Magnetonak volt köszönhető, ugyanis megpróbálta a kormány ellehetetleníteni a mutánsokat. Szóval lefagyott kezekkel öblítettem a dolgokat.
Már a telefonom bújva olvastam egy regényt, amiben a főhősnő drogfüggővé vált, hiszen megölte a testvérét és senki más, csak is szerelme állt mellette. a főhős nagyon hasonlított a Supernatural-es Sam Winchesterre. Azt kívántam bárcsak valódi lenne a pasi!
-Jó reggelt! - rongyolt be Clary, feszülős farmerjában, tornacipőben és igen nyúzottan. - Adj egy kávét.
-Hogy iszod? - vontam fel a szemöldököm. Pontosan tudtam, de jó pultos révén kénytelen voltam megkérdezni. - Tejet, tejszínt, habot?
-Nem kell semmi, csak add már. -nyafogott és a hajába túrt.
-Alátétet? - vontam fel a szemöldököm.
-Persze, mindenképp. - szólt szarkasztikusan és elé tettem a kávét.
Belekortyolt, aztán rágyújtott és megeredt a nyelve.
-Remélem nem baj, hogy három napot adtam egy huzamban. Rám fér a pihenés.
-Látom, olyan vagy, mint a mosottszar.
-Igen, mert... - pirult el egészen a hajtöveiig. - Szabadságon vagyunk és ilyenkor Logannel nem lehet bírni. Egész nap olyan, mint egy vadállat. - nevetett fel. - Két percem nincs pihenni.
-Fúj, nem akarom hallani. - nevettem fel.
-Ki kellett szabaduljak, de van egy olyan érzésem, hogy öt perc múlva jön utánam. - vont vállat.
-Majd itt fogom 1-2 sörrel. - vigyorodtam el.
-Remek ötlet! Adj nekem is egyet! - csapott a pultra, mint valami törzsvendég és szem forgatva elé tettem az üveget.
Nyílt az ajtó, amin Scott lépett be. Clary arcán döbbenet suhant át, aztán előjött az aggódós énje. Tudtuk, ha Logan tényleg megjelenik, nem fogja szívesen látni.
-Kérhetnék egy kólát? - nézett ránk szemüvege mögül a lézerszemű.
-Persze. - tettem elé és kifizette.
-Mi a helyzet lányok? - mosolygott kedvesen. - Hogy telik a szünet?
-Én dolgozom, Claryt pedig dolgoztatják. - nevettem fel a saját viccemen, de újból nyílt az ajtó és az emlegetett vadállat rontott be rajta. Arca ki volt simulva, szemei csillogtak a boldogságtól és félelmetes, már-már vadászó léptekkel állt meg barátnőm mellett. Valamit a fülébe súgott, amitől áldottam az eget, hogy nem hallottam. Elétettem egy sört és vigyorogva közöltem vele:
-Inkább igyál.
-Kösz Ness. - kortyolt a hűs italba.
-Korán reggel sörözöl? -szólt oda Scott. Logan lassú mozdulatokkal fordult felé és felvonta a szemöldökét.
-Te is itt vagy?
-Szabad ország. - vigyorgott Scott köcsögül, mire érezni lehetett a feszültséget köztük.
-Elég volt fiúk. - oldotta meg Clary a helyzetet.
-Na, hagy verekedjenek. Olyan unalmas a mai nap, hiszen a hercegnőm nincs otthon és nem engem kényesztet! - állt meg kettőjük között Wade.
-Fogd be. - fulladtam meg majdnem. Olyan jól nézett ki, így gyorsan hátat fordítottam neki és töltöttem még a poharamba.
-Ugyanmár! Rég be kellett volna tenni ezt a kettőt egy ketrecbe és megvárni ki marad életben! - tapsikolt Wade.
-Nem igazságos, mert Logan szinte halhatatlan. - morogta Scott.
-Igen, tudom! - vigyorgott a képébe Deadpool és összepacsizott Logannel. Nem sok mindenben értettek egyet, de mind a ketten ki nem állhatták a srácot.
Nagy levegőt vettem és kértem Clarytől egy cigit. Sosem dohányzom, de tudtam, ha ez így megy tovább, a végén rászokok. Nehéz nyárnak nézek elébe!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése