2020. március 31., kedd

Like your father



- Csatlakozhatok? - ült le a kád mellé, hiányos öltözékkel, törülközővel a vállán. Előre tudta, hogy képtelen leszek neki nemet mondani. Bólintottam, mire megszabadult a felesleges ruhadaraboktól. Nem volt időm legeltetni a szemem, mert egy pillanat alatt becsusszant velem szembe a forró vízbe. Picit felszisszent a hőfoktól, de így jár az, aki nincs felkészülve fagyos barátnője, már-már nem létező vérkeringésére. Csukott szemmel hátra dőlt és lejjebb csúszva, térdeimnél fogva magára húzta a lábaimat, éppen a szíve fölé. 
- Végre itthon. - szinte látni lehetett a víz fodrozódásán, ahogy ellazulnak az izmai. 
- Miújság az űrben? - simogattam a vádliját. 
- Asgardban minden rendben, a világok is elég nyugodtak, de Apám még mindig makacs. - Húzta el a száját, amitől fel ment bennem a pumpa. Odin nem volt képes megérteni, hogy Thor nem szeretné a koronát. Ő szimplán harcolni akar.
- Loki miatt?
- Nem csak erről van szó. Már abba is belement, hogy Asgardban, a saját hagyományaink szerint nőül vegyelek és mellettem uralkodhass. Annyit kér, foglaljuk el a trónt, együtt. 
- Erre majd visszatérünk. - zártam le gyorsan a témát, mielőtt elkap a pánikroham. Képtelen voltam magam királynőként elképzelni. - Most pihenjünk és felejtsük el a kötelességeket. 
- Igazad van. - Nyomott puszit a bokámra. - A te napod hogy telt? 
- Semmi isteni hatalmi harc, nulla űrutazás... szóval elég nyugisan. - Vigyorogtam. - Vásároltam, beugrottam Ravenhez és Stevehez. Főztem és feltankoltam a söröshűtőt. 
- Én is akarok ilyen napot. - biggyesztette le a száját. - És imádlak a sörökért. - hajolt előre egy csókot adni, amikor jött az ötlet és egy csomó habot összegyűjtve a tenyeremben, az arcára kentem. Szakállának hála szépen fenntapadt, így még tudtam pakolni hozzá. Csodálkozva tűrte, végül kirobbanó nevetéssel adtam tudtára, hogy befejeztem a remekművet. A zuhanyrózsa után nyúltam és felé fordítottam a fényes felét.
- Úgy nézel ki, mint az apád! - kacarásztam, amin ő jót mosolygott. A következő pillanatban egy halom hab került a fejem tetejére, a két hatalmas tenyerét pedig a forró víztől kipirult arcomra simította. - Ez mi akar lenni? - suttogtam, míg homlokát az enyémnek döntötte. Szája éppenhogy súrolta az enyémet. 
- A koronád. Ha én vagyok Odin, te leszel a királyném. - lehelte az ajkaimra. 
Másnap reggel is azon töprengtem, hogy ez vajon leánykérésnek minősül e, egy asgardi herceg szájából. 



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése