-Mondd a szemembe az igazat, Tony! Ne süketelj!
-Befejeztük, Bia... - rázza meg a fejét, de nem értem a szavait.
-Mi? Nem... nem értem. Miért?
-Nem fogok neked hazudni, mert megérdemled az igazat. Imádtam veled beszélgetni és nevetni, de Pepper arra kért, hogy válasszak, te vagy ő. És én őt választottam.
A földre rogyok, és nem nézek fel. Érzem, hogy mindennek vége. Itt és most.
-Kevés vagyok? Miért nem elég, amim van?
-Mert őt szeretem. Belé vagyok szerelmes, és nem számít, hogy te mennyivel szebb vagy, vagy hogy mennyire kedvellek. Ő a szerelmem - hajol le hozzám, de makacsul elfordítom a fejem.
-Csak játszottál velem, igaz? Miért loholtál utánam, ha sohasem kellettem? - csattanok fel, miközben a düh könnyei végigszánkáznak az arcomon.
-Mert kellettél. Mindig kelleni fogsz. De nem eléggé...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése