Ha kiderül

-Te is emlékszel még arra a napra, amikor elterveztük, hogy megváltjuk a világot?
-Gyerekek voltunk még…
-Mégis valóra vált az álmunk, el tudod te ezt hinni?
-Nem. Olyan, mintha még mindig álmodnék. Pedig nem, és erre itt a legékesebb bizonyíték, a gyűrűsujjamon.
-Bizony, téged feleségül vesz Thor, én leszerződtem a stúdióhoz. Minden remekül alakult.
-Aha, úgy tűnik. De miért hoztad fel most ezt? Inkább mesélj, mi van Lokival? Sosem beszélsz róla…
-Nem állok vele szóba.
-Még mindig amiatt a...
-Szóba se hozd, kérlek!
-Raven, de ez volt a nagy álmod! Los Angelesbe költözni, találni egy remek helyet, ahol kiadhatják az életed munkáját, és feleségül menni Lokihoz. Mi változott?
-Én, én változtam meg Hanna. És Ő is. Nem az, akinek hittem.
-Ő is színész. Mégis mit vártál tőle, hogy amíg te a világot járod, ő itthon fog rád várni, sakkozgatva?
-Ne mondd, hogy én tehetek mindenről, oké? Muszáj volt elmennem, és azt hittem ennél nagyobb az önuralma, a fenébe is!
-De szeret téged, ő maga mondta nekem. Te is szereted. Hol itt a probléma?
-Bia, te ezt nem értheted, neked minden olyan tökéletes Thorral, de…
-Ne gyere itt nekem a kifogásokkal, Ovediah Riverstone! Véghezvittük a lehetetlent, átrepültük a fél világot, csakhogy itt lehessünk. Sikerült! Miért hagyod, hogy egy ostoba csók mindent megakadályozzon? Nehogy már egy részeges este miatt mindenről lemondj!
-De fáj… annyira szeretem őt. És rossz látnom, hogy ő feleannyira se akar engem, mint én őt.
-Szóval erről van szó. Félsz az érzéseidtől.
-Nem, dehogy!
-Ne hadonász itt nekem, ismerlek már évek óta! Te rettegsz attól, hogy elkötelezd magad mellette! Te jó ég, Raven, te tényleg szerelmes vagy belé!
-Csitt már, még meghallja!
-Eredj már, és beszélj vele. Alig várja, hogy ismét a karjaiba omolj. Őrülten bánja azt az estét.
-Remélem is.
-Most meg mit puffogsz? Indíts!
-Csak hogy tudd, ha még egyszer megteszi, nem csak az ő tökeit fogom letépni, hanem téged is kinyírlak.
-Rendben, amit csak szeretnél, csak menj már oda hozzá!
-Jó, oké. Indulok. Most örülsz?
-Repesek a boldogságtól. Szia, drágám!
-Pápá!
-Kérlek Loki, ne mondd el neki, hogy én voltam az a lány…
-Mondtál valamit?
-Semmit… meg sem szólaltam, Raven.
-Akkor oké. Holnap találkozzunk és csak hogy tudd, imádlak!
-Én is imádla. Én is imádlak… de remélem akkor is ezt fogod mondani, miután kiderül az igazság…