2018. február 7., szerda

Just a little water


A forró víz nyugtató volt, körbeölelte a testem és megnyugtatta a feszült izmaimat. Egy pár gyertyát meggyújtottam, és a kád szélére pakoltam, öntöttem egy pohár pezsgőt magamnak, és lassan beleereszkedtem a buborékok alatt csillogó a vízbe.

Majd a többi Bosszúálló elpakolja a rendetlenséget a nappaliban. Ha már majdnem meghaltam a csatában, megérdemeltem a békés pillanatot. Fiatal emberi nőként nem volt különösebben könnyű életben maradni, amikor küldetésekre került sor, hogy megmentsük az egész világot a szörnyektől és az idegenektől.

Thorhoz képest, akinek ott volt nevetséges kalapácsa, vagy Bruce és annak a képességéhez, hogy Grinch megrémítőbb verziójává képes válni, nem voltam más, mint egy lőfegyverengedélyes lány. Mégsem voltam teljesen haszontalan. Éppen ellenkezőleg, elengedhetetlen, mert a múltam több mindenre megtanított, mint a többieket valaha.

Több éve dolgoztam a SHIELD-nél nőként, és pénzt keresve lőttem halomra az embereket, akik meg akartak szabadulni másoktól. Betartottam a saját szabályaimat és az elveimet, egyedül tiszteletet nem szereztem - addig a pillanatig, amíg egy nap össze nem futottam a Bosszúállókkal.

A szuperhős munka nem volt különösen halálos, de valószínűleg csak mert megbíztunk egymásban. Nos, volt egy kivétel. Egyetlen... ördögi vigyorral az ajkán, jutott eszembe Thor testvérének, Loki-nak, a Csínytevés Istenének mosolya.

Ő volt az, aki a leginkább kiismerhetetlen. Anno egy ügy közepén ismerkedtünk meg, azóta pedig amikor eljött, elválaszthatatlanok lettünk. Thor figyelt minket, mint egy sólyom, mert biztos volt benne, hogy öccse mindig tervez valamit.

Szórakozottan megráztam a fejem, ő pedig ott állt szemöldök ráncolva a fürdőszoba ajtajában. Tompa és csendes lépések kísérték az érkezését.

Nem volt szükség arra, hogy eltakarjam magam, mert a hab önmagában jó munkát végzett. Kissé meglepődtem, mikor Loki a fürdőkád mellett állva egy kicsit túl sokáig legeltette rajtam a szemét.  

- Minek köszönhetem a látogatását, királyom? - Kérdeztem incselkedve, ő pedig csak még szélesebb mosolyt küldött felém.

- Gondoltam megfürdök. Semmi hátsó szándék nem vezérelt. Nem tudtam, hogy itt leszel. Majd később visszajövök - mondta nyugodtan, de arca másról árulkodott, miközben mindkét kezét a kád szélére helyezte. Kis zavart lehetett felfedezni a mindig kemény és fenséges arcvonásokon. Kétségtelen, hogy a Csínytevés Istene mostanában elhanyagolhatta a szexuális igényeit, miközben megpróbálta megdönteni testvérét és egyszerre uralkodni mind a kilenc világban.

- Vagy csatlakozhatsz hozzám. - A hívogató szavak maguktól peregtek ki ajkaimon. Időm nem volt elvörösödni zavaromban, azonnal kontrázott.

- A Midgardiak miért jönnek túlságosan zavarba a testi kapcsolat említésétől? - Mosolyogva felemelte a kezét, és hagyta, hogy néhány csepp meleg víz leessen a kezéről, eltűnve a habokban.

A következő pillanatban felemelkedett, és egy szédítő vigyorral ajkain, eltávolította hosszú smaragd zöld köpenyét, és elkezdett levetkőzni.

- Oly sok ember megkérdőjelezett már. Szükséged van rá, hogy ilyen kétségbeesetten csatlakozz hozzájuk?

A nevetésem betöltötte a helyiséget, miközben az állam a kád szélére támasztva figyeltem egyre fehérebb és meztelenebb alakját. 

- Zárd be az ajtót, hacsak nem akarod, hogy valaki meglepjen minket.

Loki bólintott, mielőtt eleget tett volna a kérésemnek. Mindeközben megemelkedtem a kényelmes pozitúrámból és helyet csináltam a trükkös istenségnek, hogy bemászhasson mellém.  Pár másodperc múlva megéreztem a jelenlétét a mögöttem, a víz pedig fodrozódni kezdett. 

Lassan ölelt át a bal karjával a derekamnál, hogy a mellére húzzon, szorosan. Így a lábai közé kerültem. Száját egyetlen sóhaj hagyta el, miközben testét a forró  víz benedvesítette.

Visszafogottan igyekeztem venni a levegőt.

- Hideg vagy - tereltem a témát zavaromban.

Nem szólt, csak elmosolyodott. Egyik kezemmel óvatosan hátranyúlva, nedves hollófekete hajába túrtam. Néhány tincs a vállára tapadva könyörgött kényeztetésért, míg a többi jó érzéssel dorombolt az ujjaim között. Csukott szemmel tűrte, aztán a kád szélén ácsorgó magányos pezsgőből kortyolt nagyot.

Ekkor kopogtak az ajtón és egy aggódó hang törte át a tömör fát, ami elrejtett minket a kíváncsi szemek elől. 

- Raven! Ott vagy? - Tony volt az.

- Igen! - válaszoltam higgadtan. 

- Mit csinálsz, jól vagy? - folytatta a beszélgetést Stark. 

 - Csak szeretnék egyedül fürdeni egyet. - válaszoltam, és elfordulva Loki szájára nyomtam mutatóujjam jelzés gyanánt. 

- Rendben ... nem láttad Lokit? - kíváncsiskodott a Vasember.

Visszatartott nevetéssel fogta be saját száját a mögöttem terpeszkedő alak. 

- Nem! - válaszoltam kapásból. Kissé rosszul éreztem magam, hogy hazudok Tonynak, de nem tehettem mást. Ha kiderült volna, abban a percben ránk törte volna az ajtót és hallgathattam volna a fejmosást éjszakákig.

- Oké. Ha ez az óriás jégcsap ismét eltűnt, akkor esküszöm, akkor megölöm. - morogta Tony, Loki  pedig csak forgatta a szemét csintalanul. 

- Ez nem volt valami becsületes dolog, nem de? - fordultam felé. 

Egy hirtelen mozdulattal megfordult. Olyan svunggal, hogy kiloccsant a víz a kádból, néhány gyertyát eloltva. néhány gyertyát eloltva. Most már Lokival szemben feküdtem, ő rajtam, az orrunk szinte összeért.

Nem hagytam sok időt arra, reagáljon, ajkaimat azonnal birtokba vette. Annak ellenére, hogy a tükör párás volt a forróságtól, szája jéghideg volt. A gerincem mentén éreztem hűvös lehelletét. Ahogy megérezte, egyre inkább belelendült, így átadva magam a csóknak, lehúnyt szemekkel élveztem az érintés varázsát.  

Loki keze a meztelen és nedves testemen siklott fel és alá. Derekamnál fogva húzott közelebb, majd hírtelen elhúzódott.  

- Mi a baj? - suttogtam, képtelen volt eltörölni az arcáról a rémisztő vigyort.  - Félsz? Attól tartok, hogy tetszene neked ... egy midgardi, hús vér emberi lánnyal?

- Nem vagyok közönséges szerető, kislány. Biztos vagy benne, hogy ezt akarod? Biztos vagy benne, hogy megtehetjük?

- Biztos. 

Loki ujjai belevágtak a hátamba, hogy közelebb húzott magához. Már félig betakart a vízben, a meleg folyadék csiklandozta a bőröm, miközben a lábát lenyomva engedte szabadjára altestén szemmel látható vágyát. Készen állt, mióta belépett a fürdőszobába. 

Elmosolyodott, amikor rájött, mit nézek olyan hévvel. Örömmel várakozva mosolygott, és ismét beleivott a pezsgőbe. Farkasokat megszégyenítő módon cserkészett be, akár egy prédát. Lenyelte az alkoholos italt, aztán várt. 
Átkarolva körmeimet a hátába vájtam, érezze ki a főnök. Holnap maradnak jelek, de nem érdekelt. Egyre közelebb került a nedves bejárathoz, engem pedig megőrjített. Csókja szenvedélyesebb lett, engem pedig kikészített. Ekkor ragadta meg a pillanatot, hogy behatoljon. Egyre beljebb hatolt, míg teljesen összeszorult körülötte, és egyszerre tört fel belőlünk a sóhaj. 

A lábaim megfeszültek, csípőjét körbeöleltem, ahogy Loki elkezdett mozogni. Először lassú tempóban, végül egyre gyorsabban. A nyögések, kísérteties árnyakkal táncoltak a csempézett falon. 

Nem tartott sokáig míg az orgazmus magával ragadott. Ajkát beharapva igyekezett csendben lenni. Loki azt mondta, hogy ő nem közönséges szerető, igaza volt. Minden rázkódással egyre ernyedtebb lett. Egész teste megbénult. Ez nem csak a legszenvedélyesebb, de életem legjobb szexe volt. Ez egy igazi szex volt egy igazi Istennel.

- Maradj. Meg ne mozdulj! - Utasított, miközben homlokát az enyémnek támasztotta levegőért kapkodva. Legyőzöttnek és szinte gyengének tűnt. A csend megtöltötte a levegőt. 

- Hideg a víz. -  Mondtam vacogva, mire szó nélkül megengedte a meleg vizet.

Mosolyogva merült a víz alá. Akkor még azt hittem én vettem rá, hogy így történjen az este, később viszont rá kellett jöjjek: Ő irányított.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése