Smoothie

 

  Fáradtan dőlt neki az italautomatának. Letörölte a homlokán gyöngyöző izzadtságcseppeket.  Épp a zsebében kotorászott, mikor befordultam a folyosóra.  Lelassítottam a lépteimet. Igen, igen, tudom nem szép dolog tesztelni a másikat, de bevallom én mégis erre készültem.
A terepmintás nadrágból előkerült  egy gyűrött papírpénz, melyet körülbelül negyedik próbálkozásra fogadott be a gép.

–        Nyomd a B7–et.. A B7–et.. – suttogtam halkan, s fixíroztam az alakot a folyosó végén, s igyekeztem neki mentálisan is kiadni a parancsot, s bár nincs sasszemem, még onnan is láttam, hogy a leadott kombináció baromi messze volt a B7–estől.. Ami egyet jelent azzal, bármi is legyen az a lötty, nem szimpla H2O lesz. Nem is tévedtem.   Ismét megindultam felé, s hanyagul nekidőltem az elválasztófalnak közvetlen mögötte.  Ő csöppet sem zavartatva magát – valószínűleg azért is, mert nem vett észre – kivette a Mount&Dew dobozát az adagolóból és szinte egy hajtásra kiitta a tartalmát.  A kezében ott volt még az aludoboz, immáron összenyomorítva, s csupán arra várt, hogy a kukában landoljon. Közvetlen mellettem.

–        Steeeeeeeeve – nyújtotta el a nevem zavarában, de mentségére legyen mondva, nem próbálta rejtegetni a bűnjelet. Tudta, hogy értelmetlen volna. – Lebuktam? – kérdése inkább kijelentés volt. Ténykijelentés. Én csak mosolyogva ráztam a fejem.

–        Tudtad hová megyek – a kezébe nyomtam az átlátszó poharat, melyet torz fintorral vett át. – De akár ki is dobhatod. – vontam vállat, mire felcsillant a szeme. – Akkor viszont abbahagyom veled az edzést. – jelentettem ki és belekortyoltam a saját smoothiemba. A lány lelkesedése azon nyomban lelohadt.

–        Miket meg nem teszek én egy Amerika Kapitány edzésprogramért. – sóhajtotta, majd újra konstatálni kezdte a pohár zöldes tartalmát. – Ez még mindig olyan,  mintha belehánytak volna – húzta el a száját és könyörgő tekintettel nézett rám.
Színpadiasan egyik kezemmel a kukára, a másikkal – benne a saját poharammal – a kijárat felé böktem.  Ez volt a feltételem.  – Gyűlöllek!

Tudom, hogy szeretsz! – böktem vidáman oldalba, majd elindultam az edzőterem felé