2020. november 28., szombat

Challenge 21. A Holiday celebration

 


Izgatottan ácsorogtam a repülőgép ablakában. Fury rendes volt és kölcsönadta az egyik céges "járgányt", így teljesen kényelmesen és inkognitóban tudtunk utazni valahová. 
-Még mindig nem mondod meg hova megyünk? - könyörögtem hatalmasokat pislogva a mellettem álló katonára. Bucky csak megeresztett egy féloldalas mosolyt és megcsóválta a fejét. 
-Ha a kíváncsiságtól tényleg öregedni lehetne, te már rég utolértél volna korban. 
Duzzogva fontam karba a két kezem és úgy határoztam, amíg meg nem látom a repülőtér fényeit, nem szólok hozzá. 
Észre vehette, mert egy nevetés után leült és hagyta, hagy főjjek a saját levemben. Közben magamban annyira örültem, hogy minden végre a helyére került és kiélvezhetünk egy kis szabadságot. Az utóbbi pár hónap kemény volt. Felbukkant a hydra egy újabb feje, amitől a Bosszúállók alvás nélkül vegetáltak. Buckynak és Stevenek volt a legnehezebb. Őket személyesen érintette az ügy, így engem is. Végül sikerült legyűrjék őket, így álom jött a szemükre, Fury pedig elküldött mindenkit pihenni. Ha a világvége nem kopogtat az ajtón, akkor végre egy kicsit kikapcsolódhatunk és élvezhetjük a szabadságot. A brigád minden tagja elutazott. Bianca és Raven visszamentek Asgardba Thorral és Lokival, aminek Bucky nem kifejezetten örült, hiszen mégis egy másik világba ment a húga. Steve motoros túrára ment, aminek én viszont örültem, így békén hagyott és nem akart velünk utazni. Lia és Tony valamerre India környékén kötöttek ki, ugyanis Strange meghívta őket egy látogatásra, Peter Parkerrel egyetemben. Wanda és Vízió Angliába mentek, a többiek pedig szintén szétszéledtek. Tudomásom szerint Fury is elutazott, de senki nem tudta hová. Ha őszinte akartam lenni, az én véleményem szerint Clintékhez ment Natashával és Bannerrel. 

Annyira elvesztem a gondolataimban, hogy észre sem vettem, hogy James simogatja a térdem. 
-Lex, mindjárt megérkezünk. - nyomott puszit a homlokomra. - Szerintem vedd le a kabátodat. 
Úgy tettem, ahogy mondta és leesett állal figyeltem, ahogy a gép landolni készül Hawaiin. 
-Ez most komoly? - képedtem el. 
-Viccnek tűnik? - bökte meg az oldalam. Mindenféle duma helyett a nyakába ugrottam. 
-Szeretlek, szeretlek, szeretlek!! - csókolgattam a fejét, mire felnevetett. 
-Jól van mááár, haggyál. -nyalta meg az arcom, hogy végre leszálljak róla. 
-Ne gusztustalankodj! - pirítottam rá. 
-Bezzeg ha máshol nyalogatlak, akkor nem háborogsz... - vonogatta a szemöldökét, amitől olyan zavarba jöttem, hogy elindultam inkább a poggyászokért, de még visszaszóltam, miközben ittam egyet a kólámból.
-Honnan jutott eszedbe, hogy ide jöjjünk? 
-Gondoltam elég romantikus hely, ahhoz, hogy legyártsuk a legifjabb tél katonát. 
A válaszát hallva telibe köptem a gép ülését. Fury nem fog örülni. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése