2018. július 3., kedd

Nehéz éjszaka

Ahogy pillantásom végigsiklott a fehér fényben úszó folyosón, úgy éreztem, mintha egy tonnás követ gördítettek volna a mellkasomra. Alsó ajkamba harapva próbáltam meg elfojtani a feltörni készülő zokogást.
A kényelmetlen kórházi székeken mind feldúlt, aggódó, tehetetlen emberek foglaltak helyet.
Talán egy másik helyzetben nevettem volna magunkon.
Nevettem volna a néhány saroknyira lévő pubból érkezett, s útközben bőrig ázott Biancán és Thoron, akik egymásra borulva komoran sugdolóztak valamin.
Nevettem volna a takaróba vackolt, remegő Ravenen, aki lázasan képes volt idáig elvezetni, csakhogy üveges tekintettel bámulja a piszkosfehér falat és várjon.
Nevettem volna a földön kuporgó Lokin, aki fáradtan olykor olykor elbóbiskolt egy másodpercre, aztán úgy riadt fel, mintha csak bűn volna az a néhány pillanat.
Nevettem volna magamon is, hogy úgy járkálok fel és alá az ajtó előtt, amelyen már oly rég bevitték, néha útját állva egy-egy kimerült dolgozónak és minden egyes lépésre felkapom a fejem, reménykedve, hogy végre hírt kapunk róla, mintha csak az anyja volnék.Nevettem volna, hisz összességében úgy néztünk ki, mint egy betegesen lelkes fiatal csapat akik a világ legnagyobb koncertje előtti éjszaka a stadionnál szobroznak, csakhogy bombabiztos helyük legyen másnap.
-Azt hiszem talán haza kellene mennetek!-Steve nesztelenül sétált végig a kihalt folyosón kezében papírtálcán egyensúlyozott poharakkal. Minthogy ő volt hozzá a legközelebb, Loki felé nyújtotta a kezét, hogy felsegítse a földről, majd a kezébe nyomott egy poharat. Aztán a többieknek is szolgáltatott egy adag koffeinlöketet.
-Biztos vagy benne?-kérdezte Bianca felállva. Próbálta magát néhány kézmozdulattal átmelegíteni, de a hajából s ruháiból még most is csöpögött a víz, közben pedig hálás pillantást vetett Raven felé, aki végül odanyújtott neki egy takarót.
-Maradunk!-bólintott a fekete hajú lány, mielőtt Steve megszólalhatott volna.-Hátha kellünk.
-Menjetek!-léptem oda a kis csapathoz, s egyszerre tíz sajnálkozó tekintet szegeződött rám.-Elég, ha én töltöm itt az éjszakát, már így is megtettetek mindent!-szemeim megteltek könnyekkel.-Szükségtelen, hogy maradjatok, ha valami hírt kapok felőle, úgyis szólok.
-Tényleg egyedül akarsz maradni?-Thor kérdő pillantása elbizonytalanított kissé. Azt gondoltam, nyugton mondhatnám, hogy ne hagyjanak magamra. De nem lehetek ilyen önző. Épp helyeslőn bólintani akartam, de a bátyám gyorsabb volt és megelőzött.
-Nem marad egyedül. Én nem megyek sehová!


-Minden rendbe jön majd.-ahogy ott ültem Steve karjába kapaszkodva, mindennél jobban szerettem volna hinni ebben a mondatban. Minden rendbe jön majd. Minden rendbe jön majd. Úgy mantráztam a szavakat, mintha csak ezen múlna, hogy a baleset után Bucky most mosolyogva, néhány kötéssel kisétáljon azon az ajtón.
-De mi van, ha..
-Ne is gondolj erre!-megszorította a kezemet és még inkább magához húzott.-Ne kezd el újra.Kérlek!-hangjában vészjóslón túlcsordult a keserű félelem én pedig akkor jöttem rá, hogy minden, amit eddig mondtam, neki is éppannyira fájt, mint nekem.-Nem a te hibád volt! Hiába mondtad volna, hogy ne üljön motorra, tudod milyen önfejű. De mindemellett kemény fából faragták és hidd el, hogy hamar túl lesz mindezen.-halk sóhaja megtörte a csendet és még egy fehér ruhás nő elsétált mellettünk, szánakozó pillantásának látványától egyszerűen csak kicsúszott a számon az ostoba kérdés.
-Megígéred?-amint kimondtam az egyetlen szót, máris megbántam, hisz tudtam jól, hogy mit mond majd erre. Nem ígérhet meg olyat, ami felett nincs befolyása. De tévedtem.
-Megígérem.-keserű kacaj gyöngyözött fel ajkáról.-Ha azzal az idiótával történik valami, én magam fogom visszarugdosni az életbe!-nehezére esett kimondani a szavakat, nekem pedig nehéz volt gondolni arra, mi lesz ha bekövetkeznek. Nem akartam elveszíteni, így kétségbeesetten akartam mondani valami mást. Valamit, ami ha csak egy pillanatra is de eltereli a figyelmem a történtekről.
-Steve?
-Hm?
-Köszönöm, hogy itt vagy.-szipogtam.-Így egy nehéz éjszaka, kicsit kevésbé nehéz.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése