Kérdezhetnéd, miért ez a címe? Én sem tudom.. a szöszöcske másról szól. Mégis fogadd szeretetel egy jóóó hosszú kihagyás után. Szerintem/Remélem megtört a jég.
Akkor és ott. Azt hitte mindenki, hogy ez örökké
fog tartani. Te is. Én is. A szomszéd macskája is. Szép volt, de mocskos. Két
élet, ami összefonódott, két lélek, mik taszították egymást. Egy ember és egy
isten, egy király és egy számkivetett. Egy, mégis kettő.
Ne szeress! Skandáltam magamnak. Megkeményítettem a
szívemet és meneteltem tovább, de a sebek apró cseppekben, némán sírva véreztek.
Könnyek fagytak arcomra, miket igyekeztem visszanyelni, letörölni nyomtalanul. Nem
sok sikerrel.
Futottam, ahogy a lábam bírta és képtelen voltam
feldolgozni a tényt, hogy életem hátralévő részében egyedül leszek. Magányosan.
Ne szeress! Mormogtam, hisz a lelkem örökké
darabokra tört. A történet fájdalmas. Nekem pedig nincs kedvem elmesélni.
Harcos vagyok, nem picsogó hercegnő, kinek egy rózsa szárán éledező tüske
tönkreteszi az életét. Nem fogok magvakat keresgélni a hamu alján. Sőt,
semmilyen nyápic emberke nem fog hajam szorongatva felmászni egy toronyba és
megmenteni a törékeny kis életem.
Nincs életem. Innentől fogva már nincs.
Ne szeress! Sziszegtem összeszorított fogakkal.
Volt valaki, kit szerelemből. Volt még valaki, akit barátként és egy másik, akit
testvérként. Szerettem? Szerettem. A szerelmem tönkretett. A barátom elárult, a
testvérem megölt. Megölte… A jövőmet.
Akkor történt, mikor ő és én ketten, egyek lettünk.
Egy reménytelen szerelem isten és ember között, egy gyümölcs, mely új életet
adott és értelmet számunkra. Loki szíve meglágyult gyermeke iránt. Nekem új
dimenziókat nyújtott az új élet. Általa megbocsátást nyertem. Legalábbis ezt hittem,
mikor a karjaimban tartottam a csillogó szemű csöppséget. Az én új kezdetem.
Fogalmazódott meg bennem. Ő a minden.
Csodálatos és már-már tökéletes volt minden, mit
képzelni sem mertem. Aztán jött a szokásos történet. Minden tönkrement. Thor,
kit barátnak hittem elkotyogta apjának, hogy gyermeknek adtam életet. Felesége,
menteni próbálta a menthetetlent. Odin nem kegyelmezett. Tudta nélkül nem
történhetett semmi. Loki védelme alatt mégsem látta az új kezdetet és ez
sértette ego-ját, majd később tudatosult benne az elkerülhetetlen. Kedvenc
hadvezére: anya lett.
Raven életében fontosabb lett valami a koronánál és
a király életénél. Ezt pedig nem nézhette jó szemmel. Egy éjjel, mikor már az
egész kastély nyugodtan pihegett ágyában, a lelkemben háború dúlt. Éreztem,
hogy valami közeleg. Valami szélsőséges és mindenek felett álló. Éjjel, mikor
minden csendes, neszre keltem. Kardom kivonva igyekeztem felderíteni sötét
folyosókon a zaj forrását. mire visszaértem, minden lángokban állt. Az ágy, a
függöny és leginkább a bölcső. A bölcső, melynek tartalma az életem jelentette.
Nem sírt keservesen, mint más, egyszerű gyermek tette volna. Csendben és
mosolyogva tűrte végzetét, akár az apja. Hideg, mégis izzó arckifejezésük
előttem nap, mint nap.
Ne szeress! Estem térdeimre. A kemény márvány
felsértette bőrömet, ahonnan vércsík szivárgott. Megtöröltem arcom. Sós és
vörös nedv keveréke csorgott csuklómon, egészem könyököm hegyéig, akár egy néma
festék, mit az utókornak hagyhatok.
NE SZERESS! Üvöltöttem torkom szakadtából. A
szeretet gyengeség. A szeretet időpazarlás. Fáj. Annyira fáj… mikor azt hiszed
minden rendben, beüt a világvége és mindent elvesznek tőled. Lehet az ember, isten,
vagy a világ… tönkre fogja tenni. Ne félj!
Csak hunyd le a szemed. Végy egy nagy levegőt. Tisztítsad
ki a tudatod. Felejtsd el szerelmed, kiért életed áldoznád. Barátod, ki
melletted állt. Testvéred, kivel örök kötelék fonja sorsod, vagy gyermeked, ki
a jövőd lehetett volna. Csak állj fel. Szegezd szemed a célra és menetelj
tovább. Érzelmek nélkül. Fájdalom nélkül. Karddal a kézben. Öld meg ki utadba
áll és végezz azzal, ki közeledni próbál. Egy a lényeg: Ne szeress.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése